Képek - Egri Nyári Egyetem - 2010.

Összefoglaló a 40. Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetemről

 

Idén július 1. és 7. között került sor az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága és a TIT egri székhelyű Bugát Pál Egyesületének közös szervezésében, az NKA, a KÖH és Eger Város támogatásával a Román András nevével fémjelzett Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem hetére. Az immár 40. alkalommal megrendezésre kerülő műhelymunka homlokterében a műemlékvédelem és a kutatás kapcsolata állt. Az új helyszín (Hotel Villa Völgy), valamint a Szépasszonyvölgy közelsége (ó azok a közös borozgatások!) lassan feledtetni tudta a nosztalgiával emlegetett noszvaji szállást, az előadások pedig már az első napon felcsigázták a téma iránt fogékony hallgatóság érdeklődését.

A csütörtök délutáni ünnepélyes megnyitón Eger városának polgármestere Habis László, és hajdan volt titkára Kalmár Péter mondott az alkalomhoz illő köszöntőt az ünnepségen megjelent a nyári egyetem névadójának, Román Andrásnak özvegye Szekeres Varsa Vera asszony is. Megható volt látni, hogy egy 40 éve elindított kezdeményezés, átvészelve az azóta eltelt idők viharait, ma is, immáron felnőttkorba lépve, mennyire naprakészen követi műemlékvédelem  területén bekövetkező változásokat. Ennek bizonysága az a gazdag és változatos tematika, amely az 1971-es első ülés óta nyomon követhető.

A nyitó előadások a két Tamás (Mezős, Fejérdy) interpretációjában, egymásnak felelgetve mutattak rá a kutatás fontosságára, kihangsúlyozva, hogy a jó építész nemcsak az épületnek, mint primer forrásnak a jelentőségét ismeri fel, hanem, a térstruktúrának az értékhierarchiában betöltött kiemelkedő szerepét is. A jól sikerült vacsora, a titkár úr számtalan poénja, majd az azt követő beszélgetés után már új ismeretségekben bővelkedve térhettünk nyugovóra.

Másnap délelőtt került sor a meghívott külföldi előadók beszámolóira, így együtt irigykedhettünk a német precizitást és jólszervezettséget is tükröző, az épületkutatásra (building archaeology) és a több egyetemen posztgraduális szinten zajló oktatásra és tudományos eredmények  alkalmazására (Carolin Sophie Prinzhorn), melyet az előadó kedves mosolya és személyisége fűszerezett. De hasonlóan tanúságos volt a holland helyzetkép megismerése, ahol Leo Hendriks a kutatási eredmények a közösség felé történő kommunikálásának fontosságára hívta fel a figyelmet. A szlovák helyzetet, Krcho János számos példán keresztül mutatta be. Előadása az előzőekkel szemben sokban idézte a hazai állapotokat, a kutatás mai helyzetét, problémáival, megoldandó feladataival együtt.. Felmerült a hitelesség és az autentikusság örök dilemmája, vagyis mennyire építhetők vissza a csak töredékben megmaradt gótikus nyílászárók.

A program délután az egri érseki palotában folyó kutatások megismerésével folytatódott az itt dolgozó szakemberek szakavatott tolmácsolásában. A mai falszövetben megbúvó középkori palota maradványai mellett az évtizedeken keresztül elfalazott érseki kápolnába is betekinthettünk, és megcsodálhattuk az emeleti falakat borító színpompás díszítőfestés maradványait. Sajnos ezek restaurálása és bemutatása a tervezett fejlesztési projekt megvalósításától várható. A projekt nem csak arra nyújtana lehetőséget, hogy a palota régi fényében ragyogjon ismét, hanem a felújításon kívül sor kerülne egy látogató központ kialakítására is.

A szombati nap a műemlékvédelemben közreműködő társtudományok képviselőinek előadásaival indult, ahol a régészeti kutatások fontosságáról Feld István beszélt az ozorai vár kapcsán, hangsúlyozva az elvi rekonstrukció fontosságát. A restaurálás eredményeit és nehézségeit (pl. UV luminescens fotózás) Bóna István taglalta látványos képsorozatában, míg a művészettörténeti kutatások szerepére, a fenntartás és az interpretálás jelentőségére Mentényi Klára világított rá. Tanúságos volt a hallgatóság számára is a műemlékek másfajta szemléletű megközelítése, ahol Bóna István szavaival élve – az épület a műalkotások természetes hordozója. Az eltérő látásmód 1-1 műemlék értelmezését, a vele való foglalkozás összetettségében mindenképpen gazdagítja.

Délután került sor a hallgatók fórumának színes kavalkádjára, ahol szűk 5 percben váltották egymást az előadások. Hallhattunk a nagykanizsai és a szerbiai műemlékek helyzetéről, a kolozsvári Farkas utcai református templom lézerszkenneléssel egybekötött kutatásáról, a kerti műromokról és friss képeket láthattunk a jósvafői árvízről. De hangzott el előadás az erdélyi Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szerepéről, egy 19. sz.-i Hornbergi kancsó magyar vonatkozású ábrázolásairól, Dobay Imre kertépítész hagyatékáról, a romániai fatemplomok inventarizációjáról, a sólyi templom kutatásáról, Pecz Samu által tervezett pesti bérház helyreállításáról, Eperjes műemléki kataszteréről, és meseszép fotókban gyönyörködhettünk a Homoródmentéről. A késő estig tartó, pattogó ritmusú, változatos tematikájú előadások után beszédültünk a bőséges vacsorák egyikére, és csak azt sajnáltunk, hogy sehogy sem tudunk időt szakítani a szálloda wellness részlegének kiaknázására.

Vasárnap, nekivágtunk a felsorolás alapján is kiadósnak tűnő kirándulásnak (Szikszó, Regéc, Vizsoly, Kéked, Füzér) Simon Zoltán régész szakavatott vezetésével. Bár sikerült elhagynunk vezetőinket a regéci vár előtt, de némi utánjárás után megérkeztek, így a várba felszállító teherautó platóján már velük együtt zötykölődhettünk. Füzéren a jófajta gulyásleves és bukta után, teli hassal vánszorogtunk fel a csodás panorámájú várhoz. Az út vége felé még egy meglepetéssel kedveskedtek vendéglátóink, egy hangulatos pincénél párás pohárban felszolgált tokaji bor mellett csodálhattuk meg a naplementét.

Hétfőn, testi és szellemi fáradtságunknak fittyet hányva, bátrán vágtunk bele az újabb előadássorozatba, mely a kutatásra gyakorlati példákon keresztül világított rá, egy csopaki présház, a székesfehérvári Hiemer-Font-Caraffa háztömb és a budai török termálfürdők nyomán. Érdekes előadást hallhattunk (Koppány András) a dokumentálás módszereiről, valamint a megbízóval és a kivitelezővel kialakuló kapcsolat nehézségeiről. Zsembery Ákos ránk zúdított, főleg olasz és német példákat felvonultató anyaga a kutatás mellett a helyreállítások építészeti megközelítéséről is szólt. Józsa Zsuzsa az épületkutatás mellett az épületdiagnosztika, a műszaki állapotfelmérés fontosságát emelte ki.

A jó hamar elröppen, állapítottuk meg kedd reggel, az utolsó előadások kezdetén. Deák Varga Dénestől tanulságos beszámolót hallhattunk az örökségvédelem tanulságairól Nagykanizsán. Tina Markusova nagyon érdekes és részletes előadást tartott a kassai Szent Mihály kápolna kutatásáról és helyreállításáról, mely sok tanulsággal szolgált a tervezést megelőző kutatás mélységeiről és a helyreállítás gondosságáról. Eredetileg a 14. században emelt kápolna a Szent Erzsébet –székesegyház „árnyékában”kevés figyelmet kap úgy a turisták, mint a szakemberek részéről. Pedig többszöri átépítésének története a 15. századtól a 20 századig sok érdekes adattal szolgál a kutatók számára is. A kutatásokat a 90-es évek végén, a restaurálást 2006-ban fejezték be.

Szép mozzanata volt a napnak Bíró Annamária és Demeter Gábor hatalmas munkával elkészült Szabadka, Szeged és Temesvár két világháború közötti építészetét bemutató könyvének bemutatója.

Marosi Ernő professzor érdekfeszítő előadása a hitelesség dilemmájáról a műemlékvédelemben, napjaink egyik legtöbbet vitatott témáját járta körül. Habár egész héten kerülgettük ezt a témát, a professzor vonta le a végső szigorú következtetést: A műemlékvédelem alapkövetelménye az emlék azonosságának, hitelességének megőrzése és a műemlékvédelem elsődleges célja az azonosság megőrzése és csak másodlagos a kommunikáció, mert ez szolgálja legjobban a tudományt

Délután, Mezős Tamás elnöki összefoglalója, a diplomaosztás és a szokásosan kedves oldott hangulatú búcsúest előtt, fakultatív programként Nagy Gergely vezetésével megtekintettük a Buttler-ház nemrégiben befejezett helyreállítását.

Nem érhet véget ez a beszámoló anélkül, hogy ne köszönnénk meg a szakmai program kidolgozását és megszervezését Kovács Erzsébetnek, valamint a gördülékeny megvalósítást Bodó Péternek és munkatársainak. Külön köszönet illeti a tolmácsokat fáradhatatlan agymunkájukért és a végsőkig való kitartásukért.

Reméljük jövőre, veletek, ugyanitt! És, hogy erre testben és lélekben fel tudjanak készülni a tanulni vágyók, Kovács Erzsébet bejelentette a jövő évi nyári egyetem témáját is: „Történeti terek és térkapcsolatok”, amely valószínűleg ismét sokak érdeklődését felkeltve, sok résztvevőt fog vonzani.

M. Aradi Csilla, Sándor Judit

 

Fotók: Sylvester Edina

Teherautón - útban a regéci vár felé

Csoportkép

Előadás a konferencia teremben (Hotel Villa Völgy)

Az egyetem zárása a Hotel Villa Völgy kerthelyiségében