XXXI. Országos Műemléki Konferencia - Múltunk a jelenben
2023. szeptember 28-30., Veszprém
A XXXI. Országos Műemléki Konferencia 2023. szeptember 28-án, csütörtökön délután vette kezdetét. A konferenciának sajátos karaktert adott, hogy a helyszíne Veszprém volt, amely 2023-ban Európa – egyik – kulturális fővárosa. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa elnevezésű kulturális rendezvénysorozathoz kapcsolódóan kivételes mértékű műemlékfelújítási program is megvalósult Veszprémben. A Veszprém-Balaton 2023 Zrt. a műemléki konferencia megvalósulását is támogatta. A konferencia mindhárom napján figyelmet kapott a kulturális főváros és régiójának megismerése, de az első napon különösen is ez volt a fókuszban.
Az ActiCity Rendezvényterme, 2023. szeptember 28.
A konferencia is egy most – több évtizedes enyészet után – megújított épületben kapott helyet: az egykori püspökkert déli végében álló egykori gyermekmenhely majd gyermekkórház felújításával, átépítésével és bővítésével létrehozott ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központban.
Markovits Alíz, a VEB2023 Zrt. vezérigazgatója, Fejérdy Tamás, Nagy Gergely és Nagy Gergely Domonkos
A programsorozat a köszöntőkkel vette kezdetét. Porga Gyula, Veszprém polgármestere házigazdaként üdvözölhette a konferencia résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a helyben megvalósult műemlékvédelmi beruházások valójában a nemzet és Európa számára egyetemes jelentőséggel bírnak, amely jóval túlmutat a gazdasági vonatkozásokon. Markovits Alíz a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója az Európa Kulturális Fővárosa program alappilléreinek ismertetése után a régióban megvalósuló számos örökségvédelmi beruházás jelentőségét emelte ki.
Az Építészeti és Közlekedési Minisztérium részéről Vukoszávlyev Zorán Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkár szavai adtak szakmai keretet a rendezvénynek. Érdekes gondolati szál volt köszöntő soraiban a kulturális örökségnek generációkon átívelő jellegének, és a közben változó, folyamatosan megújuló nemzedékeknek a kettőssége: ezen keresztül a közösségi emlékezet hagyományozódásának fontosságára mutatott rá. Kiemelte az ICOMOS MNB fontos szerepét a műemlékvédelmi szakma utódnevelésében, ezáltal az örökölt értékeknek a következő generáció számára való átadásában. Majd arról beszélt, miképpen integrálódik a műemlékvédelem tárgyköre a készülő építészeti törvénybe.
A köszöntők zárásaként Nagy Gergely, az ICOMOS MNB elnökének beszéde következett. Ez utóbbi keretében nyílt lehetősége az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának személyesen, „hazai” környezetben is megünnepelni, hogy Fejérdy Tamást a műemlékvédelmi szakma legrangosabb nemzetközi kitüntetésével, a Gazzola-díjjal ismerték el. A nap levezető elnöke Nagy Gergely Domonkos, az ICOMOS MNB alelnöke volt.
A köszöntők után az első szakmai előadást Sulyok Balázs Ede, Veszprém város főépítésze tartotta: a város kialakulásának és szerkezeti fejlődésének története, a kiemelkedő műemlékek koronként történő áttekintése a későbbi, városban tett séták alkalmával is hasznos információknak bizonyultak.
Sulyok Balázs Ede, Veszprém város főépítésze
Csemez Attila a balatoni régió táji-történeti sajátosságairól beszélt. Terjedelmes és adatgazdag előadásában vezérfonal volt – természetesen, a hely jellegéből adódóan – a víz jelenlétének és az antropogén beavatkozásoknak a kölcsönhatása, konfliktusai. Az olykor költői emelkedettségű, sűrűn idézetekkel gazdagított percek a felvázolt számos hibás döntés ellenére pozitív kicsengéssel zártak.
Csemez Attila
Veöreös András közvetlen hangvételű előadása a régió műemlékvédelméről szólt. Összegzésként kiemelte, hogy bár a megye nagy számú és történeti jelentőségében is kiemelkedő műemlékállománya révén mindig is kitüntetett szerepet kapott a szakmától, napjainkban a szakmához kötődő helyi szakemberek alacsony száma és a kapcsolati háló hiánya miatt a műemlékvédelmi gondolkodás és érdekérvényesítő képesség gyengébb, mint amire a megye hivatott lenne. Fontos lenne az értékőrző szemlélet növelése, szakmai programok szervezése, a műemléki értékek iránt elkötelezett szakemberek és civil szervezetek közötti együttműködés erősítése.
Veöreös András
Végül Szabadics Anita a táji identitás megőrzésének témájába adott betekintést. Tapolcai származású lévén előadásának egyszerre volt tudományos és személyes jellege. A Tapolcai-medence és régiója tájhasználatának változásai, illetve a tájkarakter erősítésének lehetséges eszközei után a pozitív jövő lehetőségeit is felvázolta.
Szabadics Anita
Az előadások után a konferencia helyszínének (az ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központnak) felújítását tervező építész, Anthony Gall vezetésével tekintettük meg a teljes épület-komplexumot. Az ismertetésben a szerkezeti kihívásoktól a funkcionális kérdéseken át a sajátságos örökségvédelmi vonatkozásokig sok mindenről szó eset…
Anthony Gall
A Metisz Kisvendéglőben elfogyasztott vacsora alatt az asztaltársaságoknak lehetősége nyílt a nap sok élményének átbeszélésére.
Nagy Gergely Domonkos
A Konferencia második napjának központi támája a magyar műemlékvédelem 1945 utáni időszakának bemutatása és értékelése volt.
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ tehetséges fiatal munkatársai, F. Dóczi Erika és Kovács Gergely (Kádár Zsófia mellett) a 150 éves magyar műemlékvédelem történetét feldolgozó időszakos kiállítás kurátoraiként váltak igazán ismertté a műemlékes szakma és a műemlékvédelem ügye iránt érdeklődő nagyközönség körében. Felkészültségükről, többéves, alapos kutatómunkán alapuló szintetizáló készségükről a konferencia hallgatósága is meggyőződhetett. Kovács Gergely a magyar műemlékvédelem 1945-től 1957-ig terjedő történetét tekintette át előadásában. Ismertette a II. világháború pusztításait követően megindult, elsősorban a főváros műemlékeire fókuszáló helyreállítási munkálatokat: a Műemlékek Országos Bizottsága (majd az 1949-ben létrejött, mindössze négy esztendőt megélt Múzeumok és Műemlékek Országos Központja) szerepvállalását, valamint a szervezet kulcsfigurájának számító Dercsényi Dezső műemléki munkálatokban vállalt korszakos szerepét. A háborút követő bő évtized nemcsak a szakmai protokollok, de a jogi szabályozás tekintetében is az útkeresés időszakának számított. Ekkor vezették be a műemléki jelentőségű terület fogalmát, s előbb az Építési Tanács, majd az Országos Építésügyi Hivatal hatáskörébe helyezték a műemlékekkel kapcsolatos feladatok koordinálását. A szervezeti struktúra aztán hosszabb időre megszilárdult az Országos Műemléki Felügyelőség 1957-es létrehozásával, mely a magyar intézményes műemlékvédelem egyik legfontosabb mozzanatának számít.
Kovács Gergely
Dóczi Erika az ezt követő szűk három évtized történetét foglalta össze, bemutatva a három- és ötéves tervek keretein belül zajló műemlékhelyreállításokat. A hazai műemlékvédelem mai szemmel nézve inspirálónak tűnő időszakát – mely a magyar középkori városi régészet módszertani megszületésének is tekinthető – továbbra is meghatározta a budai vár és a középkori város háborús károkat szenvedett épületrészleteinek tudományos kutatása: régészeti feltárása, falkutatása és dokumentálása. Az 1960-as években aztán a vidéki Magyarország legjelentősebb, turisztikai célpontként is számottevő középkori várai (többek között: Gyula, Szigetvár, Kőszeg, Visegrád, Sárospatak) is bekerültek a mind szervezettebé váló, elméleti megközelítésben és alkalmazott módszertanban is magas színvonalat képviselő OMF célfeladatai közé. A sokasodó kutatási és helyreállítási feladatok összetettsége, a mind magasabb szinten tevékenykedő kutató és építész munkacsoportok tevékenysége indukálta a Genthon István szerkesztői szerepvállalása által még 1948-ban elindított Magyarország Műemléki Topográfiája sorozat folytatását – a szerkesztői, szervezési feladatokat Dercsényi Dezső végezte. Nagy jelentősége lett továbbá az OMF munkájáról beszámoló évkönyvnek, a Magyar Műemlékvédelemnek is. A sokszor több évet felölelő előkészítő kutatási és terepi munkákról beszámoló évkönyv máig alapvető szakirodalma a hazai műemlékes építész, régész és művészettörténész szakmának. A konferencia második napjának két plenáris előadója nagy elméleti háttértudással, jó arányérzékkel súlyozva és nagyszerű stílusban prezentálva mutatta be a magyar műemlékvédelem 1945 és 1985 közötti négy évtizedének korszakos személyiségekben – és korszakos műemléki munkákban – bővelkedő történetét, s mindez remek elméleti bevezetője volt az előadásokat követő pódiumbeszélgetésnek.
F. Dóczi Erika
A magyar műemlékvédelem elmúlt évtizedeinek kihívásairól, eredményekkel és nehézségekkel egyaránt fűszerezett tevékenységéről Ritoók Pál moderálása mellett M. Anda Judit, H. Nándori Klára, Fejérdy Tamás és Vándor András beszélgettek. A személyes hangvételű, időnként humoros anekdotákkal tűzdelt beszélgetésből világosan kitűnt, hogy mi számított az évtizedeken át magas szakmai és etikai normák mentén működő intézményes magyar műemlékvédelem egyik legnagyobb erősségének, s mi az, ami napjainkban talán a legfájóbb módon hiányzik: a sokszor fizikailag is egymás közelében lévő egyes részlegek és csoportok közötti szakmai eszmecsere, az ezek menték kialakuló emberi kapcsolatok, a közös vállalások és sikerek megteremtették „a magyar műemlékes nagy generáció közösségét”, melyre az utókor egészséges irigységgel kevert csodálattal tekinthet.
Fejérdy Tamás, Vándor András, Ritoók Pál, M. Anda Judit és H. Nándori Klára
A magyar műemlékvédelemmel kapcsolatos blokkot követően Eleőd Ákos, a budapesti Memento Park – Szoborpark Múzeum terveit és szakmai koncepcióját kidolgozó építész előadásában az egyedülálló történelmi emlékhely létrehozásának körülményeivel, üzenetével és jelenlegi állapotával ismerkedhetett meg a konferencia hallgatósága. A történelmi emlékhelyként, oktatási központként és turisztikai attrakcióként egyaránt értelmezhető Memento Park bekerült a legveszélyeztetettebb európai örökségi helyszínek listájára.
A konferencia délutáni programját egy veszprémi tanulmányi séta indította, Márkusné Vörös Hajnalka vezetésével. A VEB-2023 programsorozat keretében a kontinens egyik legnagyobb helyreállítási projektjévé vált veszprémi várnegyed megújult műemlékeinek megismerését az éppen félidejénél tartó műemlékhelyreállítási programot bemutató Work in Progress 2023 kiállítás megtekintése követte, Nagy Veronika közreműködésével. A konferenciaprogramot a fizikai megújulás és a jelenlegi működtetés szellemisége kapcsán egyaránt példaértékűnek tartható, balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Házának megtekintése zárta, ahol Olti Ferenc, az intézmény vezetője ismertette meg a konferencia résztvevőivel a régió zsidó örökségét, valamint a központ kapcsolatainak köszönhetően opera - részletekkel színesítette előadását.
A városi séta résztvevői és Márkusné Vörös Hajnalka
A konferenica résztvevői a Zsidó Kiválóságok Házában, Olti Ferenccel
Ringer István
A harmadik napot a konferencia szintén a magyar műemlékvédelmet a II. világháború után felemelő személyekről való megemlékezésnek szentelte.
Az előadások sorát Raffay Endre Horler Miklósról szóló megemlékezése nyitotta. A száz éve született Horler Miklós életútjának rövid bemutatását követően az előadó méltatta a tudományos tevékenységét, a műemlékvédelem hazai és nemzetközi módszereinek kidolgozásában betöltött szerepét, melynek csúcspontjaként részt vett a Velencei Karta megfogalmazásában; majd bemutatta a budai vár és a simontornyai vár helyreállításában való részvételét. Civil tevékenysége és nemzetközi kapcsolatai között kiemelkedő az ICOMOS-ban végzet munkája, a Magyar Nemzeti Bizottság megalapításában való aktív részvétele, a Leuven-i egyetemen végzett oktatói munkája.
Raffay Endre
Takács Imre Entz Géza műemlékvédelemben végzett munkásságáról tartott előadást, akinek vérbeli pedagógusként szívügye volt az oktatás, a továbbképzés, a magas szintű ismeretterjesztés, ennek érdekében nagy hangsúlyt helyezett a kutatási eredmények publikálására. Kutatóként a legfontosabb területe Erdély középkori építészete volt, kutatási tapasztalatait felhasználva húsz évig vezette az OMF Kutatási Osztályát.
Takács Imre
Klaniczay Péter Dercsényi Dezsőről emlékezett meg. Dercsényi Dezső szintén nagy hangsúlyt fektetetett a publikációkra, könyvei nem csak magyarul, hanem idegen nyelveken is megjelentek. A Nagy Lajos koráról vagy a magyarországi román kori építészetről írott művei a mai napig meghatározó forrásai a magyar építészettörténetnek.
Klaniczay Péter
Az első előadásblokkot Fejérdy Tamás Gerő Lászlóról szóló értekezése zárta. Gerő László építészként vett részt a hazai műemlékvédelem magas szintre emelésében. Itáliai kapcsolatainak, tapasztalatainak felhasználásával tervezte meg számos műemlék épület helyreállítását. Legfontosabb munkája a budai vár helyreállítása volt, melyet több könyvben is publikált. De megjelent könyve a magyarországi várépítészetről, a teljes magyar építészettörténetről, és évtizedekig szerkesztette a Műemlékvédelem című folyóiratot is.
Fejérdy Tamás
Kávészünet után a konkrét személyek helyett a hazai műemlékvédelem II. világháború utáni módszereinek elemzése került terítékre.
Entz Géza Antal Tudomány és műemlékvédelem – értékfeltárás, értékhelyreállítás címmel tartott lebilincselő előadást. Kifejtette, hogy az eredményes műemlékvédő munka csak a nyitott állami szerepvállalás, a konzisztens törvényalkotás és egységes joggyakorlat mellett, a muzeológia, a régészet és a művészettörténet módszereit magáévá tevő komplex szemléletű történettudománynak köszönhetően, a szakma elhivatott képviselőinek részvételével jöhetett létre Magyarországon.
Haris Andrea Műemléki kutatások – elvek és gyakorlat 1945-1985 között című előadását a II. világháború előtti időszakra jellemző kutatási módszerek felidézésével kezdte, majd kifejtette, hogy a háború utáni időszakban az értékek esetleges feltárása helyett mennyivel inkább a tudományos módszerek kerültek előtérbe. A középkori épületrészek meglétére a háborús pusztítások irányították rá a figyelmet, ezek feltárására az OMF-ben új, hatékony módszereket kezdtek alkalmazni. A kutatásmódszertan kidolgozásában Gergelyffy András és Dávid Ferenc jártak elöl.
Haris Andrea
Az előadások sorát Arnóth Ádám Műemlékek és helyreállításuk – elvek és gyakorlat 1945-1985 között című előadása zárta. Az Előadó kezdő gondolatként a Velencei Karta etikai vonatkozásaira, mint alapelvekre hívta fel a figyelmet, majd ebből kiindulva fejtette ki a hitelességre, a műemlék anyagában való megőrzésére vonatkozó gondolatait, melyet számos esettanulmány bemutatásával támasztott alá. A záró gondolatok Veszprémhez kötődően a Szent Mihály székesegyház helyreállításával és a Szent György kápolna védőépületének elbontásával foglalkoztak.
Arnóth Ádám
Az előadásokat követő ebéd után a résztvevők a Laczkó Dezső Múzeum Egry József 140 – Balaton, Szicília, Nervi című kiállítását tekinthették meg szakavatott vezetéssel.
A konferencia tapasztalatai alapján a XX. század második felében helyreállított műemlékek kortárs építészeti kiegészítései a veszélyeztetett épületek közé tartoznak. Ezek megőrzése érdekében a résztvevők szándéknyilatkozatot fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy a legkiválóbb helyreállítások összegyűjtésével javaslatot tesznek a Minisztérium számára ezen értékes épületrészek védendő értékként való feltüntetésére a műemlékjegyzékben.
A konferencia résztvevői a harmadik napon
Veöreös András
A Konferenciáról készült videó felvétel az alábbi linken érhető el.
Programtervezet
Helyszín: ActiCity Tánc- és Mozgásművészeti Központ
(8200 Veszprém, Hóvirág u. 1.)
szeptember 28.
Helyszín: B épület Rendezvényterem
Nyitónap – 2023-ban EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA - VEB2023 – bemutatása
13.00 – 14.00 Regisztráció
Levezető elnök: Nagy Gergely Domonkos
14.00 - 14.40 Köszöntők
Porga Gyula polgármester, Veszprém Megyei Jogú Város
Markovits Alíz vezérigazgató, VEB2023 Zrt
Dr. Vukoszávlyev Zorán helyettes államtitkár, Építészeti és Közlekedési Minisztérium, Műemlékvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság
Nagy Gergely elnök, ICOMOS MNBE
14.40 - 15.05 Sulyok Balázs Ede (főépítész): Veszprém: a település múltja - a település értékei
15.05 - 15.30 Csemez Attila: A Balatoni Régió táji - történeti sajátosságai
15.30 - 16.00 Kávészünet
16.00 - 16.55 Veöreös András: Tájkép, településkép: Veszprém és a balatoni régió műemlékvédelme
16.55 - 17.50 Szabadics Anita: A táji identitás megőrzése: lehetőségek és korlátok
18.00 - 20.00 A helyszín bemutatása
Fogadás Metisz Kisvendéglő (Veszprém, Radnóti Miklós tér 3)
szeptember 29.
Megemlékezés a magyar műemlékvédelmet a II. világháború után felemelő személyekről 1.
Helyszín: A épület Balett terem
Levezető elnök: Ringer István
9.30 - 10.00 Kovács Gergely: A magyar műemlékvédelem 1945 –től 1957-ig
10.00 - 10.30 F. Dóczi Erika: A magyar műemlékvédelem 1957 -től 1985-ig
10.30 - 13.30 Pódium-beszélgetés a magyar műemlékvédelemről
Vezeti: Ritoók Pál
résztvevők (tervezett) M.Anda Judit, H. Vladár Ágnes, Komjáthyné Kremnicsán Ilona, H. Nándori Klára, Vándor András, Fejérdy Tamás
Hozzászólások, kérdések az előadókhoz, megbeszélés
13.30 - 13.40 Eleöd Ákos: Múltunk a jelenben, múltunk a jövőben
13.40 - 14.30 Ebéd a Barátfüle Étteremben
14.30 - 18.30 Vezetett tanulmányi séta Veszprémben
19.00 - 19.30 A balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Házának megtekintése és kulturális program
19.40 - 21.00 Vacsora a balatonfüredi Koczor Pincészetben
szeptember 30.
Megemlékezés a magyar műemlékvédelmet a II. világháború után felemelő személyekről 2.
Helyszín: A épület Balett terem
Levezető elnök: Veöreös András
9.30 - 10.00 Mezős Tamás: Schönvisnertől Hajnócziig
10.00 - 10.30 Raffay Endre: Horler Miklós (1923-2010)
10.30 - 11.00 Takács Imre: Entz Géza (1913 -1993)
11.00 - 11.30 Klaniczay Péter: Dercsényi Dezső (1910 – 1987)
11.30 - 11.50 Fejérdy Tamás: Gerő László (1909-1995)
11.50 - 12.20 Kávészünet
12.20 - 12.50 Entz Géza Antal: Tudomány és műemlékvédelem -értékfeltárás, értékhelyreállítás,
12.50 - 13.20 Haris Andrea: Műemléki kutatások – elvek és gyakorlat 1945-1985
13.20 – 13.50 Arnóth Ádám: Műemlékek és helyreállításuk – elvek és gyakorlat 1945-1985
Hozzászólások, kérdések az előadókhoz, megbeszélés
Zárszó
14.00-15.00 Záró ebéd a Barátfüle Étteremben
15.30-16.30 Fakultatív program
Jelentkezés: https://forms.gle/tre4Nfzq1YyiSKw49
Kérdéseikkel kérjük, forduljanak az ICOMOS Titkárságához a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. email címen, vagy a +36 70 709 0813-as telefonszámon.
A program a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával és társszervezésével jöhet létre.